Zárószigorlat

Utolsó módosítás: 2018. december 08.

A zárószigorlat célja: a tanárjelölt által választott német nyelv és kultúra tanára szakképzettség ismeretanyagának és kompetenciáinak számonkérése. A szigorlat tartalmazza a szakterület törzstárgyainak ismeretanyagát. A tanárjelöltnek bizonyítania kell a szigorlat során a diszciplináris felkészültségét.

A zárószigorlat tartalma: a diszciplináris ismeretek komplex kérdéskörei.

A zárószigorlat részei: nyelvtudomány; kultúra- és irodalomtudomány

A zárószigorlat formája: szóbeli vizsga

A szigorlati bizottság tagjai: az érintett diszciplínák legalább egy-egy képviselője

A zárószigorlat menete: A jelölt egy-egy témát húz nyelvtudományból, valamint kultúra- és irodalomtudományból. A lehetséges témakörök tartalmazzák a szakmai törzstárgyak ismeretanyagát. A hallgató rövid felkészülés után számol be a vizsgabizottságnak felkészültségéről.

Értékelés: A tanárjelölt a zárószigorlat egyes részeire külön érdemjegyet kap. Ha a két jegy közül bármelyik elégtelen, akkor a zárószigorlat is elégtelen. Az ismételt zárószigorlat során az elégtelennel minősített összetevőt kell megismételni.

 

A zárószigorlat témakörei a némettanár szakképzettséghez

 

Német nyelvészet:

  • A szociolingvisztika mint tudományos diszciplína
  • A szociolektus fogalma és osztályozási lehetőségei
  • Az életkor és a nyelvhasználat összefüggései, különös tekintettel a gyermek- és ifjúkorra
  • A kontrasztív nyelvészet előzményei, kialakulása, céljai és módszerei
  • Német-magyar grammatikai jelenségek kontrasztív jellegű egybevetése a hangtan, az alaktan és a mondattan területén
  • A kontrasztív nyelvi elemzésre épülő hibaelemzés
  • A kontrasztivitás szerepe és lehetőségei az idegennyelv-oktatásban
  • Az alkalmazott nyelvészet területei, céljai és módszerei
  • Korpusznyelvészet - módszerek és lehetőségek
  • Egy szabadon választott alkalmazott nyelvészeti diszciplína bemutatása

 

Német kultúra- és irodalomtudomány:

  • Médiaelméleti reflexiók a német kultúrtörténetben: nyelv és írás mint médium (Luther, Lessing, Herder, Humboldt, Goethe, Kleist)
  • A német nyelvű írók és értelmiség számvetése az új mediális szituációval a 20. század első évtizedeiben (Hofmannsthal, Kafka, Brecht, B. Balázs, Adorno, Enzensberger)
  • Inter-mediális kísérletek 1945 után a német nyelvű irodalmakban. Újabb közelítések irodalom, esztétika és politika összefüggéseihez (Bachmann, Jandl, R. D. Brikmann, Ransmayr, B. Schlink, Herta Müller stb.)
  • Az irodalmi megfilmesítés problémái. A médiumváltás lehetőségei és konzekvenciái kanonikus német művek megfilmesítései alapján (Woyzeck, Effi Briest, Die Blechtrommel stb.)
  • Az identitás és identitáskrízis ábrázolása a 20. századi német nyelvű irodalomban
  • A polgárság identitásvesztésének ábrázolása a fiatal Th. Mann prózájában
  • A zsidó identitás kérdése Joseph Roth és Kafka műveiben
  • A német felvilágosodás karakterisztikája
  • A német klasszicizmus bemutatása szabadon választott képviselőin és alkotásaikon keresztül
  • A német romantika jellemzése

< Vissza